Részképesség-zavarok alatt a fejlődés részterületeinek (például finommotorika vagy beszéd) zavarát értjük. Részképesség-zavarokban a gyermekek mintegy tíz százaléka szenved, fiúk négyszer gyakrabban, mint lányok.
A probléma lehet öröklött, vagy a gyermeki agy fejlődése során az agyszövet oxigénhiány, sérülések, vérzések vagy daganatok miatti károsodásának következménye. A fejlődés bizonyos területein a gyermek akkor is visszamaradhat, ha a kelleténél kevesebb tanulási ingert kap ahhoz, hogy agyfunkcióit életkorának megfelelően gyakorolhassa.
Beszédfejlődési zavar
Beszédfejlődési zavar akkor áll fenn, ha a gyermeknél az alábbi négy területen (nem feltétlenül azonos mértékben) eltéréseket tapasztalunk:
– A gyermek gyakran nem képes megérteni a hallottakat. Passzív szókincse korlátozott.
– A gyermek aktív szókincse korlátozott, emiatt nehézséget jelent számára a már ismert dolgok helyes megnevezése.
– Dysgrammatizmus esetén a gyermek a mondatokat gyakran hibás nyelvtanisággal képzi. A fiúk mintegy három százaléka dysgrammatizmust mutat az első osztályban.
– A gyermek nem képes helyesen képezni hangokat vagy hangkapcsolatokat; ezt dyslaliának vagy hebegésnek nevezzük. Iskoláskor előtt az összes gyermek mintegy öt százaléka érintett, fiúk kétszer olyan gyakran, mint lányok.
– A gyermek aktív szókincse korlátozott, emiatt nehézséget jelent számára a már ismert dolgok helyes megnevezése.
– Dysgrammatizmus esetén a gyermek a mondatokat gyakran hibás nyelvtanisággal képzi. A fiúk mintegy három százaléka dysgrammatizmust mutat az első osztályban.
– A gyermek nem képes helyesen képezni hangokat vagy hangkapcsolatokat; ezt dyslaliának vagy hebegésnek nevezzük. Iskoláskor előtt az összes gyermek mintegy öt százaléka érintett, fiúk kétszer olyan gyakran, mint lányok.
Olvasási-helyesírási gyengeség
Jellegzetes részképesség zavar az olvasási-helyesírási gyengeség (legasthenia), amely kizárólag az írást és az olvasást érinti. Legasthenia a gyermekek három-öt százalékánál kimutatható, és fiúknál lényegesen gyakoribb, mint lányok körében.
A zavart rendszerint csak iskoláskorban tekintik problémának, és túlnyomórészt kilenc-tizenkét éves korban diagnosztizálják. Vagy kombináltan, vagy izolált olvasási, illetve helyesírási zavarként vagy gyengeségként lép fel.
Számolási gyengeség (dyscalculia)
A beszéd mellett leggyakrabban az érzékelés és a megjegyzőképesség területén mutatkoznak részképesség-zavarok. A dyscalculia esetén számokat és számcsoportokat nem tudnak rendezni, összeadni, kivonni vagy osztani.
Vizomotoros zavar
A probléma megléte esetén az előrajzolt alakokat nem tudják maguk lerajzolni a gyerekek.
Hiányos megjegyzőképesség
Tárgyi tartalmakat nem tudnak megfelelő sorrendben visszaadni a gyerekek, mikor a megjegyzőképesség zavara tapasztalható a gyermeknél.
Forrás: babaszoba.hu