Alvászavar

Az alvás alapvető létszükséglet a szervezet – így az idegrendszer – számára a regenerálódáshoz, szerepe mind mennyiségi, mind minőségi szempontból meghatározó. Elengedhetetlen a megfelelő szellemi és fizikai tevékenység végzéséhez.

Az alvás rendszeresen ismétlődő szakasza életünknek. Alvás során a külvilággal való kapcsolatunk jóval felszínesebbé válik, izmaink elernyednek. Ezen órák alatt töltjük fel szervezetünk raktárait, a tudatalattink pedig rendet rak az előző nap eseményei között.

Az alvásnak két fő szakasza van: az egyikben a szemünk gyors mozgásokat végez, ezt REM-fázisnak nevezik. Ebben a szakaszban történik az álomtevékenységünk, amire azonban felébredés után többnyire nem emlékszünk pontosan. A másik fő alvásszakasz (non-REM) további részekre osztható az alvás mélysége és a reflextevékenységek milyensége alapján.

Miért baj a kialvatlanság?

Az alvászavar csökkenti az alkalmazkodóképességet, azaz a „túlélést”: a reagáló-, tanulási- és tűrőképesség, a figyelem, valamint a munkateljesítmény csökken, egyre ingerlékenyebbek, fáradtabbak leszünk, sőt, tartósan kimerült állapotban a testi (szomatikus) betegségek és a szellemi leépülés (dementálódás) kockázata is lényegesen fokozódik.

Az alvászavar tünet és betegség is lehet egyaránt, mely mögött számos különféle ok húzódhat meg, ezeket azonban nem mindig sikerül kideríteni, még a legkörültekintőbb módszerekkel sem. Komolyabban akkor kezelendő az alvászavar, ha jelentős szubjektív panaszokat okoz és érdemben gátolja a beteg mindennapi élettevékenységét, aktivitását.

Forrás: webbeteg.hu

Agykapacitás

Agyunk elérte teljes kapacitását?

A valóság inkább az lehet, hogy a legfejlettebb világban, talán először, megvalósultak az agyi fejlődés számára csaknem ideális körülmények. A jól táplált és gondozott skandináv agyak immár a maximumot hozzák. Nincs hová tovább fejlődniük.

Ezt támasztja alá, hogy azoknak viszont, akiknek a körülményei jelenleg is javulnak, IQ-ja továbbra is növekszik. Amennyiben a tendencia általános, a feltörekvő nemzetek előbb-utóbb utolérik az ipari országokat, a kisebbségiek a többségieket, a nők a férfiakat.

Az IQ-fejlesztés királyi útjának ma még az agytorna tűnik. De ha ehhez nem érzünk kedvet, talán meghozza majd egy másik módszer: az agy elektromos vagy mágneses ingerlése (TMS). Például ha idegenkedünk a matektól, a jobb oldali fali lebenyre kapott ingerléstől az is lehet, hogy hirtelen számolhatnékunk támad, ugyanis itt található a számérzék központja. A stimuláció még azokon is segíthet, akik számvakságban (diszkalkulia) szenvednek.

Immár az agykontroll sem annyit jelent csak, hogy képzeletünkkel jobbá tesszük világunkat – bár a saját szervezetünkre így is lehet hatást gyakorolni. A neurofeedback terjedésével viszont az agyhullámainkat úgy tudjuk irányítani, hogy az akár IQ-tesztünkben is tükröződjön. Sokan például alapvetően intelligensek, de képtelenek hosszú ideig megülni, egy feladatra koncentrálni, gyorsan elveszítik érdeklődésüket. Őket nevezik figyelemhiányosaknak (ADD), ami viszont gyakran a túl sok lassú agyhullámmal függ össze. Sokan közülük hiperaktívak is (ADHD). A neurofeedback úgy működik, hogy az EEG-re kapcsolt nebuló egy izgalmas filmet néz. Ha túl sok lassú hullámot produkál, az általa látott film elhomályosul vagy visszafelé forog. Ha gyorsít az agyhullámain, az a jutalma, hogy láthatja a folytatást. Egypár alkalom után az „agykontroll” valóra válik.

Forrás: tudomany.blog.hu

Stressz

Mi történik, ha stresszhatás éri a szervezetet?

Mielőtt a szervezetünk válaszát vizsgálnánk a stressz-faktorokra, tudnunk kell, hogy a stressznek két fajtáját különíthetjük el. Megkülönböztetünk pozitív és negatív stressz-hatásokat.

„pozitív stressz” serkentőleg hat, segít a vészhelyzet elhárításában és ezt követően rövid időn belül visszatér a szervezet a normális szintre.

„negatív stressz” inkább lelki folyamatokon nyugszik, általában egy élethelyzet idézi elő. Ezek a hatások különböző testi és érzelmi tünetek kialakulásához vezetnek, úgymint kézremegés, verejtékezés.

A stressz folyamata három szakaszra osztható:

1. A veszély helyzet (riadó), mely a szervezetet fokozott állapotba helyezi.
2. Az ellenállás a kialakult helyzet megoldására mozgósítja a testet.
3. Kimerülés stádiumában a nyugalmi egyensúly már nem tud visszatérni, állandósul a fokozott készültség állapota.

STRESSZKEZELÉS 6 PONTBAN

A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.

  • Fel kell ismerni a változtatás szükségességét: El tudjuk-e távolítani a stresszort?
  • Csökkenteni kell a stresszre adott emocionális reakció intenzitását: Nem reagálunk-e túlságosan? Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! N
  • Meg kell tanulni, gyakorolni kell a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését!
  • Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot)! Fontos a mozgás (kerékpár, úszás, „jogging”, séta, stb.), a dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése, továbbá a több, jobb, rendszeres alvás.
  • Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására. Fontos a társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése, illetve a reális célok kitűzése, önismeret fejlesztése.

Forrás:webbeteg.hu

Tanulási technikák

A vizsgaidőszak közeledtével sok felsőoktatásban tanuló diáknak összeszorul egy kicsit a torka és a szíve is: „Hogyan, mikor fogom ezt a rengeteg anyagot megtanulni, és ami még fontosabb: mégis hogyan élem majd túl ezt az időszakot?!” Ilyenkor mindenki ugyanazokkal a kellemetlen tényekkel szembesül: túl sok a tanulnivaló, és túl kevés rá az idő. Az időhiány, az abból fakadó kapkodás és a megnövekedett mennyiségű tananyag azonban komoly stresszt is okozhat, ezért mindenképpen érdemes küzdened azért, hogy a minimálisra csökkentsd negatív hatásukat.

 

1. Szigorú ütemterv és következetesség

Azt mondják, ahhoz, hogy meg tudj enni egy elefántot, először fel kell szeletelned – vagyis ahhoz, hogy megoldhass egy problémát, érdemes apróbb, könnyebben megfogható részekre bontanod.

2. Tiszta jegyzet, rendes tanulósarok

Nagyon sok múlik a megfelelő körülmények megteremtésén is. Akár otthon, akár a könyvtárban vagy egy kávézóban szeretsz inkább tanulni, mindig törekedj az állandóságra. Ha ugyanolyan körülmények fogadnak mindennap, könnyebben belerázódsz a tanulási rutinodba.

3. Memoriter a tudás anyja

Bár magolni, azaz szó szerint megjegyezni dolgokat szinte senki nem szeret, a pszichológusok szerint a különböző memorizáló módszerek (mint az ismételgetés vagy a hangos „felmondása” a tudnivalóknak) sikeres stratégiát nyújtanak a konkrét információk elsajátításában.

4. Vizuális tanulási technikák

Írd az azonos kategóriájú dolgokat mindig ugyanolyan színnel, vagy használj olyan fejlett technikákat, mint a gondolattérkép; a vizuális módszerek segíteni fognak abban, hogy a tudásod rendszerezett és különösebb nehézségek nélkül felidézhető legyen.

5. A kevesebb több

Itt egy szokatlan tanács: tarts szünetet! A tanulási folyamat megtervezésénél kevesen gondolnak arra, hogy hosszabb-rövidebb pihenőszakaszokat is bele kellene szuszakolni a napirendbe. Abban, hogy az agy mennyi információt tud egyszerre befogadni, vannak egyéni különbségek, de az közös, hogy valahol mindenképpen van egy határ, ha pedig ezt elérjük, kimerültség és drasztikus teljesítményromlás jelentkezhet.

6. A változatosság gyönyörködtet

Ha az ember végre megtalál egy olyan tanulási módszert, ami eredményesen működik neki, hajlamos túlzottan ragaszkodni hozzá, mígnem azon kapja magát, hogy már minden helyzetet azzal az egy adott technikával próbál megoldani. Pedig a különböző tantárgyak gyakran különböző tanulási módszereket kívánnak meg tőlünk, így minél többet ismersz, annál nagyobb eséllyel érzel majd rá, mikor melyiket érdemes használnod.

7. Ellenőrzés a tudás anyja

Ahhoz, hogy megállapíthasd, felkészültél-e a számonkérésre, muszáj folyamatosan ellenőrizned a tudásod. Az egyik leghatékonyabb módszer az, ha együtt tanulsz valakivel, vagy legalábbis megkéred egy barátod, hogy kérdezzen ki.

8. Alvással a sikeres vizsgákért

Ha csak teheted, a vizsga előtt próbálj meg pihenni, így esélyt adsz annak, hogy a napközben elsajátított tananyag mélyebben is bevésődhessen.

Forrás: mersz.hu

Magatartásproblémák

Az, hogy ki mit ért ez alatt, igen változó, a felnőttek által említett tünetek nagyon széles skálán mozognak. Rendszerint közös a magatartásproblémákban, hogy olyan cselekvés- vagy viselkedésformák, amelyek a felnőttet zavarják, számára nem elfogadhatók vagy nem tudják kezelni azt. Ettől azonban még nem biztos, hogy problémáról van szó. Amit nagyon fontos lenne tisztázni ilyenkor, hogy mi az, ami életkori sajátosság és a normál fejlődés kereteibe belefér, és mi az, ami már problémát jelez.

Nagyon sok szülő magatartásproblémának diagnosztizálja a dackorszak velejáróit: a hisztit, akaratosságot, ellenállást, vagy kamaszkorban a szemtelenséget, lázadozást, a szülői véleménnyel való szembefordulást – holott ezek az adott életkor fejlődési feladatainak a megoldását szolgálják.
A valódi magatartásproblémák közé azok a cselekedetek és viselkedési formák tartoznak, amelyek a társadalmi és együttélési szabályokat folyamatosan áthágják, amivel a gyerek rendszeresen és akarattal fájdalmat okoz másoknak, és ami az életkori sajátosságokon kívül esik.

Nem tartozik ide tehát az, amikor a gyerekek harcosat játszanak az oviban és meglökik egymást, vagy amikor a nagyobb fiúk egymással versengve véletlenül okoznak sérülést a másiknak. De amikor azt látjuk, hogy egy gyerek egyedüli megoldási eszköze a konfliktusok vagy bármilyen helyzet kezelésére az agresszió, az már problémát jelent.

A magatartásproblémát nagyon különböző okok válthatják ki, de ami mégis elmondható ennek a hátteréről, hogy az alábbiak közül egy vagy több tényező szinte mindig jelen van a családban: diszharmónia, folyamatos feszültségek – amire a gyerek maga sem lát konstruktív megoldási mintákat -, elhanyagolás, bántalmazás (verbális és/vagy fizikai). A magatartásproblémák mögött mindig ott vannak az önértékelési problémák, a frusztráció, a szorongás, a magány, az érzelmi elhanyagolás, az el nem fogadottság érzése.

 

Forrás: gyerekmosoly.hu

Tanulási nehézség

Ez a tanulási problémák legenyhébb típusa.  Az ebbe a csoportba tartozó gyerekek a tanulás, vagy a viselkedés terén nem tudnak az iskola teljesítmény-elvárásainak megfelelni. (Annak ellenére sem, hogy gyakran igyekeznek betölteni azokat). Egyes esetekben a nehézségek már kezdetben jelentkeznek, máskor azonban az addig jó tanuló, vagy átlagos teljesítményt nyújtó gyerek hirtelen rossz jegyeket szerez, visszaesik a tanulás terén, nehezen boldogul a feladatokkal, a tananyag megértésével, vagy figyelmi problémákat kezd mutatni. A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek természetesen a normál intelligencia-övezetbe tartoznak.

A tanulási nehézség mögött számos ok állhat: rossz szociokulturális körülmények; a gyermek tartós, elhúzódó, krónikus betegsége; az iskolából történő gyakori hiányzás; esetleg iskolaváltás; vagy éppen a pedagógus nagymértékű  hiányzása; az órák gyakori elmaradása. Az is megtörténhet, hogy a nem megfelelő tanítási, vagy tanulási metodika okoz tanulási nehézséget, vagy a túlzott mennyiségű tananyag, a túlterhelés következtében jelentkeznek nehézségek a tananyag elsajátításában. Végül pedig enyhe pszichés problémák is állhatnak a háttérben, például lakóhelyváltás, válás, az iskolától történő szorongás.

Mivel lehet a tanulási, illetve beilleszkedési nehézségeket leküzdeni?

  • korrepetálással
  • fejlesztő foglalkozásokkal
  • a nehéz szociokulturális helyzetben levő gyermekek számára hátránykompenzációs programokkal stb.
  • megelőző, prevenciós intézkedésekkel

 

A csúcsteljesítmény pszichológiai jellemzői

A sportpszichológus szakemberek számára leginkább ismerős, de mégis bizonytalan területnek nevezhető a sportolói csúcsteljesítmény elérésének lehetőségei és jellemzői. Ez ugyanis a leggyakrabban kért, javasolt vagy éppen áhított elérendő terület az egyéni és csapatsportot űzők, az edzők és klubvezetők, sőt a fiatalkorú sportolók szülei is leggyakrabban ezzel e kérdéskörrel keresik fel a sportpszichológus szakembereket. nehéz elfogadni, hogy nincs olyan tökéletes formula, bevált csodaszer vagy éppen módszer amely segítségével a mégoly tehetséges sportolóból is bajnokot lehet százszázalékos biztonsággal nevelni. Jellemzően olyan okból, hogy a csúcsteljesítmény minden sportoló egyéni és aktuális képességszintjétől függ, amellett, hogy a motivációs és célkitűzéses háttértényezők is nagyban befolyásolhatják, sőt kompenzálhatják az esetleges kompetenciabeli hiányosságokat.

 

A mentális képességek (például a mentális állóképesség és stressztolerancia, vagy a figyelmi kapacitás és mintázat) egy bizonyos szintig kompenzálhatják az esetleges fizikai hiányosságokat, de a megfelelő szintű erőnlét elengedhetetlen. Azt találták olimpikonok mentális, fizikai és technikai felkészültségét vizsgálva, hogy a mentális felkészültség kiemelten befolyásolta a csúcsteljesítmény elérését az élsportolóknál, és szignifikánsan előre jelezte a sikereiket. Feltételezhető, hogy a csúcsteljesítmény szempontjából a sportoló egyéni mentális háttértényezőit érdemes vizsgálni, keresve a leginkább célravezető háttérmintázatot.

 

Forrás: psycho.unideb.hu

AKTIVITÁS ÉS FIGYELEMZAVAR – ADHD –

A hiperaktivitás és figyelemzavar, más néven ADHD úgy tűnik, mintha népbetegséggé vált volna az utóbbi időben, minden gyermek ovis csoportjában, osztályában van legalább egy valaki, akiről tudjuk, vagy hallottuk, hogy ADHD-s.

Joggal merül fel a szülőben, hogy ez egy valós „betegség” vagy a mai, városiasodott társadalom nem tud mit kezdeni a gyerekek egészséges, nagyobb mozgásigényével, ezért hiperaktívnak címkézi őket.

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar tünetei:

  1. Fontos, hogy a diagnózishoz szükséges tünetek 12 éves kor előtt már jelen vannak ADHD esetében.
  2. Az is lényeges, hogy legalább két eltérő élethelyzetben: pl. otthon és az iskolában is megfigyelhetők. Ha csak egy helyszínen, mondjuk csak otthon jelennek meg, akkor nagy esély van arra, hogy sokkal inkább egy családon belüli konfliktusról, mint ADHD-ról van szó.
  3. Emellett nagy hangsúlyt kap, hogy mindenkinek lehetnek figyelemzavaros vagy hiperaktív tünetei. Azonban csak akkor kaphat diagnózist, hogyha ez jelentős funkcióromlást okoz a mindennapi életben. (Pl. ha valaki figyelemzavaros, de így is kitűnő tanuló minden nagyobb erőbefektetés nélkül, akkor a figyelemzavar nem okozott funkcióromlást a tanulmányában.
  4. /A  A figyelemhiány alábbi tünetei közül legalább hatnak teljesülnie kell a diagnózishoz és ezeknek a tüneteknek legalább fél évig fenn kell állniuk.
    • A gyermek nem figyel megfelelően a részletekre, figyelmetlenségből hibákat vét az iskolai munkában.
    • Nehézséget jelent a figyelem megtartása játék vagy egyéb tevékenység során.
    • Úgy tűnik, nem figyel, amikor egyenesen hozzá beszélnek.
    • Gyakran nem fejezi be az elkezdett feladatot: az iskolában vagy otthon, mert elterelődik a figyelme.
    • Gondjai vannak a feladatok és tevékenységek megszervezésében.
    • Kerüli a helyzeteket, melyek tartós szellemi erőfeszítést igényelnek: pl. házi feladat elkészítése.
    • Gyakran elveszíti a feladatokhoz szükséges dolgokat: pl. tanszereit.
    • Gyakran elterelik a figyelmét a témához nem kapcsolódó külső ingerek.
    • Gyakran feledékeny a mindennapi élet dolgaiban, pl. felnőtteknél számlák befizetése.

4. /B A hiperaktivitás és impulzivitás alábbi tünetei közül legalább hatnak teljesülnie kell a diagnózishoz és ezeknek a
tüneteknek  legalább fél évig fenn kell állniuk.

• Gyakran jár keze-lába, kezével babrál vagy fészkelődik a helyén.
• Gyakran elhagyja a helyét olyan helyzetekben, melyekben ülve kellene maradnia. pl.:Az iskolai tanórán.
• Gyakran szaladgál vagy felmászik helyekre, amikor ez nem megfelelő.
• Képtelen csöndben maradni vagy valamilyen szabadidős tevékenységben csendben részt venni.
• Gyakran túl sokat beszél.
• Sokszor olyan, mint, akinek mehetnékje van, mint akit felhúztak.
• Rávágja a választ, mielőtt a kérdező a kérdést befejezte volna.
 Gyakran félbeszakít vagy megzavar másokat a megkezdett tevékenységeikben.
• Képtelen kivárni a sorát.

Összefoglalva ezek az aktivitás és figyelemzavar jellemző tünetei, melyekre érdemes figyelnünk akár szülőként akár pedagógusként, hogyha felmerül, hogy gyermekünk érintett, mielőbb kaphasson megfelelő segítséget.

Forrás: gyogyhirek.hu

Részképesség zavarok

Részképesség-zavarok alatt a fejlődés részterületeinek (például finommotorika vagy beszéd) zavarát értjük. Részképesség-zavarokban a gyermekek mintegy tíz százaléka szenved, fiúk négyszer gyakrabban, mint lányok.

A probléma lehet öröklött, vagy a gyermeki agy fejlődése során az agyszövet oxigénhiány, sérülések, vérzések vagy daganatok miatti károsodásának következménye. A fejlődés bizonyos területein a gyermek akkor is visszamaradhat, ha a kelleténél kevesebb tanulási ingert kap ahhoz, hogy agyfunkcióit életkorának megfelelően gyakorolhassa.

Beszédfejlődési zavar

Beszédfejlődési zavar akkor áll fenn, ha a gyermeknél az alábbi négy területen (nem feltétlenül azonos mértékben) eltéréseket tapasztalunk:
– A gyermek gyakran nem képes megérteni a hallottakat. Passzív szókincse korlátozott.
– A gyermek aktív szókincse korlátozott, emiatt nehézséget jelent számára a már ismert dolgok helyes megnevezése.
– Dysgrammatizmus esetén a gyermek a mondatokat gyakran hibás nyelvtanisággal képzi. A fiúk mintegy három százaléka dysgrammatizmust mutat az első osztályban.
– A gyermek nem képes helyesen képezni hangokat vagy hangkapcsolatokat; ezt dyslaliának vagy hebegésnek nevezzük. Iskoláskor előtt az összes gyermek mintegy öt százaléka érintett, fiúk kétszer olyan gyakran, mint lányok.

Olvasási-helyesírási gyengeség

Jellegzetes részképesség zavar az olvasási-helyesírási gyengeség (legasthenia), amely kizárólag az írást és az olvasást érinti. Legasthenia a gyermekek három-öt százalékánál kimutatható, és fiúknál lényegesen gyakoribb, mint lányok körében.
A zavart rendszerint csak iskoláskorban tekintik problémának, és túlnyomórészt kilenc-tizenkét éves korban diagnosztizálják. Vagy kombináltan, vagy izolált olvasási, illetve helyesírási zavarként vagy gyengeségként lép fel.

Számolási gyengeség (dyscalculia)

A beszéd mellett leggyakrabban az érzékelés és a megjegyzőképesség területén mutatkoznak részképesség-zavarok. A dyscalculia esetén számokat és számcsoportokat nem tudnak rendezni, összeadni, kivonni vagy osztani.

Vizomotoros zavar

A probléma megléte esetén az előrajzolt alakokat nem tudják maguk lerajzolni a gyerekek.

Hiányos megjegyzőképesség

Tárgyi tartalmakat nem tudnak megfelelő sorrendben visszaadni a gyerekek, mikor a megjegyzőképesség zavara tapasztalható a gyermeknél.

 

Forrás: babaszoba.hu